egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Keresztény univerzalizmus – nemzeti partikularitás

[...]

Kirekesztő-e a kereszténység fogalma, vagy csakis „kötelezően befogadó” (például azokkal, akik nem akarnak keresztények lenni)? Mennyire meghatározó az európai nemzeteken belül a vallási előítélet? Hogyan lesz a keresztény univerzalizmusból nemzeti partikularitás, a kereszténység védelméből rasszizmus? Befogadó-e a nemzeti partikularitás, vagy kirekesztő? A következő szövegek ebben az összefüggésben egy evangélikus (Donáth László lelkész), egy katolikus (Gárdonyi Máté plébános) és egy laikus keresztény (Ludassy Mária filozófus) gondolatait mutatják be.

Keresztény univerzalizmus – nemzeti partikularitás

[...]

Kirekesztő-e a kereszténység fogalma, vagy csakis „kötelezően befogadó” (például azokkal, akik nem akarnak keresztények lenni)? Mennyire meghatározó az európai nemzeteken belül a vallási előítélet? Hogyan lesz a keresztény univerzalizmusból nemzeti partikularitás, a kereszténység védelméből rasszizmus? Befogadó-e a nemzeti partikularitás, vagy kirekesztő? A következő szövegek ebben az összefüggésben egy evangélikus (Donáth László lelkész), egy katolikus (Gárdonyi Máté plébános) és egy laikus keresztény (Ludassy Mária filozófus) gondolatait mutatják be.

[...]

Donáth László, evangélikus lelkész
Nem a keresztyénség univerzális, hanem Európa univerzális

[...]

A kereszténység (...) nem államforma, nem ideológia, nem gazdasági berendezkedés, nem… – sorolhatnám tovább. Hanem micsoda? Emberi tartás. Olyan személyiség, olyan jellem, amelyet az különböztet meg a nem kereszténytől, hogy bizonyos helyzetekben képes irracionálisan cselekedni. E magatartás végső példája Bibó István. Aki nyugodtan megtehetné, hogy ebből az egészből kivonuljon, elvonuljon, másképp cselekedjék – és nem teszi. Vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre:  esetében például gondolhatunk az ifjú fajvédőre, az ideológusra, a parasztpolitikusra, a nem tudom, mi mindenre. Ezek mind szerepek, mind kosztümök. Ám abban a percben, amikor felvetődik a „vagy-vagy” kérdése, amikor krízishelyzet alakul ki, amikor már nincs olyan, hogy veszem a gúnyát, leteszem a jelmezt – akkor megmutatkozik az a fajta emberi méltóság, amelyre azt kell mondanunk, hogy bizony, azonos a mártírok öntudatával. Nem latolgat, nem gezemicézik. Életét odavetve ellenáll a gonosznak, mert ez maradt az utolsó lehetőség, nincs több vagy-vagy.

[...]

Nos, amitől a dolog rettenetes: a hierarchia, a tekintélyelvű intézményi politikai aspiráció és gondolkodás, amely abból indul ki, hogy én vagyok az okos, és én fogom neked megmondani, amit tudnod kell az életről, ahogy élned kell, dolgoznod kell, szeretned kell, laknod kell, beszélned... Az „imitatio Christi” ezzel szemben azt állítja: nincs ilyen tekintély, Isten az egyetlen tekintély. Tehát nem lehet valakinek elébe állni, és azt mondani, hogy neked így kell élned vagy úgy kell beszélned, imígyen vagy amúgyan kell hinned. A keresztény univerzalizmus a maga nemében rettenetesen pogány – a jézusihoz viszonyítottan pogány – e világi berendezkedési történet, amely valójában az őskatolikus egyházzal jön létre. Rómában jön létre, a Római Birodalom relatíve még fényes periódusában, de mindenképpen a Pax Romana idejében, első időszakában, amikor a birodalmi gondolkodás határozta meg ennek a még el nem ismert, nem bevett felekezetnek az önmagáról való gondolkodását. A keresztények úgy interiorizálták a pogány római hatalmi világuralmi gondolkodást, hogy nem vetették alá annak a biblikus, vagy ha úgy tetszik, zsidó rabbi gondolkodásnak, amelynek a nevében eljártak. Ezt az ellentmondást kétezer éve, mind a mai napig nem képes kiheverni a világ. De amitől a dolog izgalmas: nem is nyugszik bele. Tehát míg rengeteg ideológia eltűnt, semmivé lett, a kereszténység – mivel leglényege szerint nem ideológia –, mint a gyom, képes így vagy úgy újra és újra is megjelenni.

[...]

Gárdonyi Máté, katolikus plébános
Furcsa zűrzavar van a fejekben

Európa – nem mint földrajzi fogalom, hanem mint kulturális fogalom – a Karoling-korban jelent meg, és akkor Európán ténylegesen a nyugati keresztény, latin kultúrát értették, tehát nagyjából ameddig Nagy Károly Birodalmának határa kiterjedt, ameddig a latin típusú kereszténység hatása kiterjedt. Tehát ez, mondjuk, a 9. század. Az Európa-fogalom, abban a formában, ahogy a nyugati civilizációval összekapcsolódik, ekkor született meg. A felvilágosodás kora aztán megkérdőjelezte Európának ezt az önképét. Ám ez is sajátos szüleménye a keresztény kultúrkörnek: maga a felvilágosodás, azok a gondolatok, amelyek ott megjelennek, vagy akár a liberalizmusban; azok, ha másképp nem, akkor antitetikus állításként mégiscsak ehhez a kultúrához tartoznak

[...]

Az univerzalitás igénye teológiailag megvan már az Újszövetségben is, a korai egyházatyáknál is. Tehát amikor az egyházzal kapcsolatban Antiochiai Ignatiosz, a 2. század elején, ebben az értelemben használja azt a jelzőt, hogy „katolikus”. Ezt itt nem felekezetileg kell érteni, hanem úgy, hogy ’egyetemes’, ’egész szerinti’ az egyház, vagyis teológiailag univerzalitásigénnyel rendelkezik. Azt ő sem gondolta, hogy az egész világon elterjedt az egyház, nem is csatlakozott mindenki hozzá. Nem erről volt szó, hanem a hitbeli egységről…

[...]

A (...), a jelennel kapcsolatos élményem, hogy milyen furcsa zűrzavar van a fejekben. Vagyis a „kereszténység” címszóval mi mindent akarnak lenyomni a torkunkon, és hogy mihez akarják az egyház áldását megszerezni. A múltkor megkerestek, hogy szeretnének ádventi kettős keresztet állítani itt nálunk, a betlehem mellé. Eleve nem világos, miért kéne a betlehem mellé egy fakeresztet is állítani, ádventben? Idézem a felhívást: „A résztvevők elhatároztuk, hogy városunk főterén, ádvent idején, a betlehemhez csatlakozva kettős keresztet állítunk. A kettős kereszt a több ezer éves eurázsiai lovas népek, kunok, szkíták, magyarok jelképe, az ősi rovásírásunk szerint a szeretet, isten-egy a jelentése.” Ezt értelmezni is meglehetősen nehéz, de ehhez kérnek támogatást. Hm?

[...]

Ludassy Mária, filozófus
„Docete omnes gentes” – Nem etnikai alapon!

Ludassy Mária, továbbiakban LM: Ezt az idézetet a Vulgatától veszem, ahol Krisztus mondotta: „Tanítsatok minden népeket!” Ami azt jelentette – és ezt a zsidó kortársak igencsak hamar felfogták –, hogy ezzel bizony vége a választott nép mítoszának, mert mindenütt egyforma a Jézus Krisztus-i igazság általi kiválasztottság kritériuma, és ez nem etnikai-leszármazásbeli alapon megy, hanem kizárólag a felszabadító Jézus Krisztus igazságának elfogadásán. Ezt a zsidó Pál apostol fogalmazta meg a legradikálisabban, amikor azt mondta, hogy körülmetélt és körülmetéletlen között különbség nem lészen, mert mindnyájan egyek vagyunk Jézus Krisztusban. Ez a totális felrúgása annak, amit addig a zsidók és a zsidó-keresztények többsége is vallott… Pál fölmondta azt a konszenzust, hogy zsidók maradhatunk akkor is, ha megkeresztelkedünk, ami nyilvánvalóan nem ment minden ellenállás nélkül, és nem véletlen, hogy Pál apostol kedves kontextusa a korinthoszbeliek stb., tehát a pogányok. Ott voltak, akiknek teljesen új hír volt a jó hír, a Szentírás szövege, és ha volt sikeres fordulata a keresztény egyetemességnek, amelyet persze a zsidó identitásukhoz ragaszkodók közül sokan nagyon nem szerettek ekkor, ez a körülmetélt és körülmetéletlen közti különbséget Jézus Krisztus nevében eltörlő gondolat volt. Fura fejlemény, hogy ez a típusú egyetemes, katolikosz, keresztény eszmeiség átvette nemcsak a Római Birodalom territóriumát, hanem a birodalmi gondolatnak azt a fontos elemét is, hogy az etnicista különbség nem számít.

[...]

Magyarországon a keresztény azt jelenti, hogy ’nem zsidó’. Ezt nem is kell magyarázni. Ha egy enumerációban szerepel a kereszténység, akkor kezdjük azzal, hogy görög filozófia, római jog, kereszténység, reneszánsz, humanizmus, felvilágosodás… Ne hagyjuk ki a kereszténységet, de demokrácia, meg filozófia, meg jogrendszer előtte is volt, utána is. Tessék mindent fölsorolni! De akkor az enumeráció teljes legyen! A zsidóktól meg a görögöktől kezdve a posztmodern multikultiig. Tessék felsorolni – és az enumeráció teljessége az európai identitás. Ebben a kereszténység tagadhatatlanul központi szerepet játszik. De, mint mondom, akkor a pogány filozófiai előzmények és a humanista, felvilágosodás kori, emberjogi, liberális és szocialista utózmányok is legyenek benne!

A vitaindítót írta és az interjúkat készítette:
Törzsök Erika szociológus,
a Civitas Europica Centralis Alapítvány elnöke

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.